...és megyek Izlandra. Eredetileg 3 nap volt betervezve, de szulöi közbenjárás miatt 8 napra hosszabodott a dolog. Legutóbb karácsonykor voltam családot látogatni és nem gondoltam hogy 2 hónap után megint visszatérek. Mióta nem élek (tanulok + dolgozom) ott, olyasfajta kép él bennem Izlandról, mintha a mennyország lenne. Minden egyszeru, az élet letisztult, az emberek mosolyognak és minden napra jut néhány barát, akikkel leölhetem a napot Reykjavik kocsmáiban, Seltjarnarnes tengerpartjainál vagy Kópavogur focipályáin.
Iszonyú nehéz egy életet ott újrakezdeni. Minden drága, a nyelv nehéz, de amint sikerul túlélni az elsö két évet és barátokat szerezni, autót venni, megérteni a nyelvet, onnantól már lehetetlen otthagyni ezt a bájosan rojtos szigetet.
Jót fog tenni egy kis pihenés. Január óta kétszer is súlyosan lebetegedtem, néha elveszítem az irányítást - London rohadt kaotikus. Túl hosszú ideig éltem Reykjavíkban ahhoz, hogy most egy 8 milliós város ne szívja el minden erömet. Pont ezért gondolkodtam azon, hogy szeptemberben költözöm Cardiffba és ott kezdem az egyetemet. Kicsi város [de nem túl kicsi], barátságos emberek, furcsa nyelv - tiszta Reykjavík, ráadásul az egyetem is top100as. A karrier szempontjából sem utolsó.
Utolsó kommentek