Elolvastam. A kommenteket is. Nem írok oda, csak itt fejezem ki elismerésemet. Vitázzon a hívőkkel az, akinek két anyja lakik egy utcában. Ennél még annak is több értelme van, ha egy döglött lovat próbálok meggyőzni arról, hogy ugorjon föl a háztetőre. A hívő "definíció szerint" nem gondolkodik, hanem elhiszi, amit elétesznek, és erre még büszke is.
Amivel nem értek egyet, az az, hogy te is beleesel abba a hibába, hogy Dawkins könyvét a vallási művekkel hasonlítod össze, őt meg militáns térítőnek nevezed. Pedig ő érvel. Csak keményebben, mint ahogy megszoktuk a vallásosak fene nagy érzékenységétől való félelmünkben. Tényleg elmebaj, hogy a vallás nevében bármit meg lehet csinálni. Gyerekeket ítélhet kínhalálra az anyjuk, mert azt mondja, hogy Isten nem engedi, hogy vért kapjon. Amíg ilyen létezhet, addig igenis kőkeményen kell fellépni. Ez nem a magánügyük.

Abbal teljesen egyetértek Dawkins-szal amit mond [persze néhány dolga zavar], viszont az ateizmusnak szerintem a tisztaságát áldozza fel azzal, hogy téríteni kezd és aktívan akarja az embereket meggyözni.

De miért baj ez, ha érvekkel teszi?

Az érvekkel nincs bajom, söt, azzal sem, ha több ateista lenne a világban, viszont így támadhatóvá válik sajnos és ellenérzéseket is kiválthat olyanokból, akik hajlanak az ateizmus felé.

De akkor mit tegyen? Üljön csöndben, mint mások, és várja a csodát, hogy a vallásos propaganda hibáit maguktól észreveszik az emberek?

Pontosan. :]

/írtam mailt, nézd meg/

Ez olyan csoda volna, amihez pont Istenre lenne szükség :-)

/válaszoltam/