A közremüködésemmel íródó blog száma a mai napon négyre nött.
Még 2007 augusztusában, az izlandi egyetemi tanulmányaim megkezedésével egyidöben indult el a From Iceland with Love. A nevet nem titkoltan egy James Bond film címéröl loptam. 3 hónap és 1 index föoldal után a látogatottság 150-200 egyedi látogató körül mozgott. Az aktivabb idöszakaimban néha 300 fölé ment, de volt olyan két hónap is, hogy szinte semmit nem termeltem - a látogatottságon érezni lehetett. Pontosan egy év után adtam át a blogot a növéremnek, de azóta is írtam már 2-3 bejegyzést és ha lesz kedvem/idöm fogok is még.
Az In Piecest, avagy hosszabb nevén a Pieces of a Broken Reality-t [a nevet Prophet adta] idén tavasszal kezdtem el. A blog arra épül, hogy hallgatózom a világban és, ha valami érdekeset találok, akkor legyejzem és publikálom. Egyszer már neki akartam futni pont egy éve WordPress motorral, de blog kódja rengeteg szenvedés után sem állt össze, így hagytam pihenni a dolgot. A látogatottság itt napi 10 és 50 között mozgott az indulás óta, amit én elég kevésnek tartok, viszont egyáltalán nem zavar - nem is ez a célom vele. Élvezem, hogy ad egyfajta küldetéstudatot és odafigyelek arra, hogy mások mit beszélnek. 2 és fél hónap szünet után pár hete indult újra.
Idén augusztusban felgyorsultak az események és történt egy gyors életstílus váltás, ami a 2009es tanévkezdésig [remélhetöleg a UCL-en] nem fog változni. Ezt az idöszakot szeretném itt dokumentálni - és persze az is zavart, hogy a korábbi két blogom tematikája nem engedte meg a személyesebb jellegü bejegyzések. Október eleje óta ez az elsö számú blogom és erre fogom a legtöbb idömet forditani.
Nyár végén hallottam pletykákat arról, hogy pár ex-radnótis szeretne összehozni egy olyan közösségi blogot, ahol nem csak egy értékrend és oldal véleményei jelennek meg, hanem lefednék az egész politikai palettát. Aki a Radnóti hallatán egyböl egy liberális blogra gondol, az jól teszi, ugyanis a a bal- és jobbliberálisok vannak túlsúlyban, de akad majd van egy hithü szocdemünk és persze itt vagyok én, aki az egyik nap Ron Paul mellett agitál, másnap Kádárt védi, harmadnap meg Obama elöretörése miatt veri a fejét a falba. Nem vagyunk újságírók, a cikkeink sem lesznek olyan szintüek, egyszerüen szeretünk vitázni és ami a legfontosabb: továbbadni a replikátorainkat.
A dolog November 1-én, azaz ma reggel indult és már ki is került néhány bejegyzés - többek közt az enyém is, amit korábban már ide publikáltam. A jövöben majd szeretnék elfordulni Európától és írni valamit a kurdok ügyéröl, esetleg a memetika kontextusában megvizsgálni egy-egy társadalmi vitát.
A blog az én sablonaimat vette át, a színvilágot is én találtam ki, de a header 100%-ban a hugom munkája.
Ajánlom a fentieket mindenkinek.
Utolsó kommentek