Lodovik Flies

að djamma - izlandi ige, jelentése: tervek és komolyabb elvárások nélkül nézni szembe a jövövel, a döntéseket az aktuális széljárás alapján meghozni

Kérdezz!

Feed

Twitter

Kapcsolat

t.lodovik[at]gmail[dot]com

Címkék

ajánló (5) angolul (1) ateista (1) cardiff (1) cctv (1) chatlog (3) dawkins (1) design (1) egyetem (7) emlek (1) film (1) fm belfast (1) fotó (23) fun (1) gondolat (10) hellókarácsony (2) izland (19) levél (1) link (1) lol (1) london (12) mixtape (4) napló (3) obama (1) olafur arnalds (1) orosz (1) podcast (1) politika (1) random (3) rugby (1) sárdobáló (2) sardobalo (1) skins (2) tube (2) twitter (1) utazás (1) vers (1) video (5) web (1) yndi halda (1) zene (8) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Friss topikok

  • olimpiam: 5 éve abbamaradt az írás, olvastam volna tovább:)) (2016.03.30. 14:24) Dikta
  • oranje: Gratulálok a vizsgaeredményeidhez, azért egy félév tanulás Amsterdamban-ha lehet választani azt- n... (2010.08.04. 10:50) Az elmúlt hat hét története
  • kx: árbájt máhc frej? feelgood. (2010.05.16. 21:53) Vasarnap este
  • Duffman: :D (2010.05.11. 22:06) Chill. I got this.
  • Pietro Stracchi: Fasza lehet. Én is mennék. Mindenesetre végre leég rólad az a rettenetes fókazsír. ;) (2010.04.23. 23:32) A sportrol

Stat




Locations of visitors to this page


Tienanmen tér, 1989 - Interjú

2009.06.01. 14:27 Lodovik Trema

A Tienanmen téri vérengzés 20. évfordulója zajlik épp, ennek alkalmából találtam ürügyet, hogy egy rövid beszélgetést folytassak az egyik nagy pekingi egyetem tanárával, aki abba is beleegyezett, hogy ezt rögzítsem és publikáljam. Egy feltétele volt csupán: a nevét a bejegyzéshez nem adhatja, mert tart attól, hogy ebből még kára származhat.

Hol voltál és mit csináltál amikor '89 nyarán felfordult a Tienanmen tér? Mennyit lehetett akkor megtudni az eseményekről?

 

A nagyszüleim házában voltunk az unokatestvéreimmel. 7 éves voltam, ennek ellenére emlékszem arra a napra. Kint játszottunk a kertben, amikor a 6 évvel idősebb bátyám mondta, hogy megy be nézni a tévét, mert ég Peking. Mi nem  sokat értettünk belőle, de Ő megpróbálta elmagyarázni. Mutattak videókat a felkelésről. Még mindig látom magam előtt a képet a tömegről és apróbb harcokról, ahogy a különböző csoportok egymással ütköznek. A felnőttek attól a hétvégétől kezdve sokáig beszéltek még erről.

 

Az iskolában tanítottak erről bármit is?

 

Nem, semmit. A hivatalos tananyagnak ez nem volt része a '90es években és tudtommal ma sem az. Ennek ellenére persze hozzá tudtunk jutni ezzel kapcsolatos információkhoz. Egyetemen a lakótársaimmal gyakori téma volt. Mindenkinek meg volt a saját története és véleménye, amiket cserélgettünk folyamatosan. Sok tüntetőnek kellett külföldre menekülnie, ahol aztán honlapokat hoztak létre, képeket és videókat publikáltak. Akkoriban még az internet cenzúrája nem volt annyira hatékony, mint ma, utána tudtunk nézni, hogy pontosan mi is történt.

 

Miért, szerinted mi történt?

 

Fiatalok és diákok felkeltek a kormány ellen. El akarták tanulni és Kínára alkalmazni a Nyugat politikai vívmányait és eltörölni a Kommunista Párt által erőltetett one-party policyt. A kommunista vezetésben hamar lezajlott egy belső harc, ahol a Deng Xiaoping-féle vonal megerősödött és erőszakkal vetettek véget a tüntetéseknek. Sokakat megölettek, a túlélőknek sötét politikai háttérrel kellett szembenézniük a jövőjükkel, ami miatt még ma is szenvednek.

 

Szerinted a diákoknak igazuk volt?

 

Ezt nehéz lenne eldönteni. A politika néha brutális tud lenni. Egyébként azzal értek egyet, amit akkor anya mondott nekem: A fiatalok néha radikálissá válnak, de ez még nem ok arra, hogy a szüleik meggyilkolják őket. Másrészt viszont nem vagyok benne biztos, hogy járható az az út, amit ők választottak Kína számára. Nagyon sok időbe telne átvenni a Nyugat értékeit és az sem biztos, hogy működne. Kína esete nagyon egyedi.

 

A forradalom ötletével akkor nem nagyon szimpatizálsz.

 

Csak akkor, ha a megfelelő időben történik. Az elmúlt 50 évben Kína rengeteg változáson ment keresztül és nem lehet még most sem látni, hogy ez pontosan hova vezet.

 

Gondolom demokráciához. Vagy oda, hogy nem kell eltitkolni a nevedet egy ilyen beszélgetés publikálásánál.

 

A történelemről nem lehet így gondolkodni. Nem tudhatod, hogy mi történt volna. A történelem lassan halad a maga útján, az egyes embereknek nagyon kicsi a befolyása rá, szinte nulla. Választási lehetőség ebben a helyzetben ritkán van. Különböző erők kiegyensúlyozzák egymást és együtt tolják a történelmet valamilyen irányba. Néha előre, néha hátra, de ez mindig csak évszázadokkal később látszik tisztán. Ha ebbe a rendszerbe valami forradalmit viszel, akkor az egész felrobbanhat, és megjósolhatatlan módon változtathatja meg a társadalmat. Ez megengedhetetlen.


Miért gondolod, hogy Kína esete annyira egyedi? A népesség? Tradíciók? Történelem?

 

Leginkább azért, mert a kínaiak nagyon fontosnak tartják a kultúrális tradíciókat és büszkék is azokra, csakhogy napjainkban a Nyugatnak hatalmas a befolyása a világra úgy gazdaságilag, mind kultúrálisan és ez Kínát nagyon kényes helyzetbe hozza. Kína kétségbeesetten próbálja eltanulni a Nyugattól sikerének kulcsát, miközben versenyre is próbál vele kelni. Fontos kérdés, hogy ezt a tanulási folyamatot hogyan egyeztetjük össze a tiszta kínai tradíciókkal. Másik okként azt említeném, hogy a város és vidék közti anyagi különbség a világon a legnagyobbak között van nálunk és ezen kívül még legalább 100 olyan kérdés van, amivel meg kell birkóznunk. Egy ilyen kényes struktúrát csak lassan és átgondolva szabad alakítani, mert a legkisebb hiba is komoly következményekkel, akár összeomlással járhat és annak a Nyugat is meg fogja inni a levét.


Akkor szerinted rendben van, hogy az emberek többsége ki van zárva a hatalomból és egy szűk elit kormányozza Kínát?

 

Ez is egy nehéz kérdés. Sokan utálják a vezetöket, az egész rendszert átissza a korrupció. Az állami propaganda mindenhova elér és a megvesztegetés is a mindennapok része. A kínaiak az elmúlt évezredekben már sokszor bizonyították, hogy nagyon szívósak és kitartóak. Hiába rohadt és korrupt az elit, amíg van mit enni addig tűrnek. Ez mostanában kezd változni, a társadalom változásai egyre kevésbé kiszámíthatóak. A falusiak elküldik a gyerekeket a városokba tanulni, akik aztán nyaranta hazamennek és elmesélik, hogy mások hogyan élnek a városban. Az embereknek már nem elég az, hogy nem éheznek és ez veszélyessé teszi a helyzetet. A kormányzat azon dolgozik, hogy erre megoldást találjon. Minden megtesznek, hogy a gazdagabb területekről tőkét irányítsanak át vidékre. Ennek ellenére a városok még mindig sokkal gyorsabban fejlődnek, nem vagyok benne biztos, hogy ez elég lesz. Egyszer beszélgettem a társadalmi mobilitásról egy barátommal és arra jutottunk, hogy van lehetőség a felemelkedésre. Ha szegénynek születsz, akkor közel sem biztos, hogy szegényként is fogsz meghalni. Elmehetsz egyetemre, felállíthatod a saját üzletedet és megcsinálhatod a szerencsédet. Amíg ez a lehetőség létezik, remélhetőleg a szegényebb rétegek nem fognak felkelni, hogy átírják a rendszert. Nem mondom, hogy felemelkedni a porból könnyű, sőt kifejezetten nehéz ahhoz képest amit itt, Nyugaton látok.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lodovik.blog.hu/api/trackback/id/tr251156877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.